Látszik a kiélezett harc a két nagy mobil platform óriás, a Google és Apple között. Mindegyik dominanciára törekszik, azonban más-más piacokon teljesítik túl egymást. A harc inkább a felszín alatt dúl, azonban cégtulajdonosként mindkettő piacnak meg kell felelni. Mégpedig gyorsan, ha felhasználókat akarunk szerezni. Tovább nehezíti a fejlesztési költségek kordában tartását, hogy a Huawei is kijött a saját platformjával. Ezáltal ismét sokszereplőssé válik a tér.
Hogyan áll a piac a mobil platformokkal?
Amióta 2007-ben az Apple előrukkolt az érintőképernyős mobilokkal, majd a következő évben a Google is követte, egy korszak indult útjára. Megszülettek a mobil app-ok. Ezután a Microsoft is beszállt harmadikként a nagyok közé, a Windows Phone-nal, de ez mára kihalt.
Ki merne ma beszállni a nagyok közé? A Huawei kényszerűségből felvállalta. Bár neki egy kellően nagy piaca van, de a siker még így sem garantált. A Huawei 2021-ben már hivatalosan is a Harmony OS-t jelentette meg, elsőként a Huawei P50 sorozaton.
Ez persze nem nevezhető trendnek, hogy várható további platform, de minden esetre érdemes időről időre felkészülni erre a ritka eseményre. Mobil fejlesztőként pedig adaptálódni a kívánalmakhoz.
Mi az új módszer a mobil alkalmazás fejlesztés területén?
A cross-platform, vagy más néven keresztplatformos fejlesztés nem idei találmány, de talán elmondható, hogy nagy lendületet kapott. Ennek oka, hogy a digitális termékek száma tovább nő, viszont nincsen elegendő számú szakember, aki ezeket elkészítse. Ma már 10-30 fős csapat kell egy jelentős alkalmazás előállításához: architekt, fejlesztő, tesztelő, UX/UI researcher, Business Analyst (BA), PO/PM, stb.
Belátható, hogy ha egy-egy területen lehet picit is költségeket vágni, akkor előnyre tesz szert a vállalkozás. A cross-platform mobil alkalmazás fejlesztés módszer pont ebben rejlik:
Írjuk megy egyszer, és használjuk fel többször.
Ne kelljen ugyan azon a megoldáson két különböző csapatnak dolgoznia, duplikálva ugyan azt a munkát. Márpedig a natív fejlesztésnek ez a hátránya. Ráadásul sokszor vita tárgya, hogy melyik csapat megoldása a jó. Melyik maradjon? Nem beszélve a fejlesztések közötti sebességről, ami az egyes kiadások határidejét tolja egyre távolabb.
A mobil fejlesztés ezen módszerét már korábban felismerték, és az utóbbi időben előtérbe kerültek a jó minőségű keretrendszerek. Ezek közül a React Native és a Flutter a kiemelkedők, amik uralják a fejlesztők piacát.
Mi az előnye és hátránya a cross-plaformnak?
Előnyök:
- költséghatékony: egy új platformon való megjelenés nem jelent kétszer annyi időráfordítást
- a tervezéstől kezdve közös megoldásban lehet gondolkozni, és csupán kevés helyen van szükség a platform eltéréseit figyelembe venni (ujjlenyomat olvasó vs arcfelismerés; GPS beállítások; egyéb engedélykérések; stb.)
- hibatűrő: egy jó keretrendszer együtt fejlődik a Google vagy Apple operációs rendszerével, gyorsan reagálva rá
- támogatás: élvezzük a hatalmas fejlesztői közösség nyújtotta előnyöket
- egységes kinézet minden platformon
- ugyan az a csapat készíti a kódot, és ezáltal nagyobb az összetartás
Hátrányok:
- speciális, főként az eszköz hardver elemeire épülő technológiákat nem, vagy nem teljesen használja ki egy keretrendszer
- a megszokott platform felhasználói felületei eltűnhetnek
- új nyelvet kell megtanulni, ami időbe/költségbe kerül a cégnek
Látható, hogy a cross-platform módszer a mobil alkalmazás fejlesztésben egyértelműen előnnyel bír.
Van más megoldás is?
Mindezek mellett szót érdemel az egyre elterjedőben lévő low-code vagy no-code módszer. Itt arról van szó, hogy nem szükséges programozói fejlesztői tudás egy alkalmazás elkészítéséhez. A munka nehezét a keretrendszer támogatja, és “összekattintgatós” módszerrel bárki elvégezheti.
Ezeket a módszereket előszeretettel alkalmazzák a startup fázisban lévő, fiatal csapatok, akik gyorsan ki akarják próbálni a koncepciójukat egy mobile-first megoldással.
A programozói, vagy rendszerszervezői tudás ezeknél az eszközöknél nagy hasznát vehetik a “fejlesztők”, mert itt is igaz: a jó terv fél siker. Az absztrakt gondolkozásra szükség van, hogy a végtermék jó legyen.
Az idő meghozza, hogy mennyire érettek ezek a low-code eszközök.
Extra csavar, amit csak a Flutter tud
Természetesen a fejlesztők létszáma nem egyedül a mobil alkalmazás fejlesztés terén jelent gondot.
A Google a mobil platformok mellett a keresett FrontEnd-es szakmának is segít azzal, hogy a Flutter Web-et kifejlesztette. Aki eddig mobil fejlesztő, backend szerver oldali fejlesztő volt, ezáltal tud böngészőben futó web-alkalmazásokat (PWA) készíteni.
De a Flutter nem állt meg itt, hanem Linux-ra, Windows-ra, Mac OS-re is lehet vele natívan futtatható alkalmazásokat készíteni. Mindezt a megszokott tetszetős kinézettel, és a teljesítményre optimalizálva.
A fent bemutatott cross-platform módszert érdemes minél előbb alkalmazni a mobil app fejlesztési projektekben. Persze nem csak ott!
Ha még bizonytalan vagy, vannak kérdéseid, nem tudod, hogy hogyan vágjál bele, akkor keress meg az elérhetőségeim egyikén.
Szívesen átbeszélem veled a lehetőségeket, a szükségleteidet. Igény esetén beindítom a projektet, együtt dolgozva a meglévő csapatoddal.
Borbély Viktor vagyok, több éves Projekt menedzsment tapasztalattal. Szabadúszóként Flutter és a Spring Boot vagy Firebase Backend alkalmazások tervezését és megvalósítását végzem.
Dolgoztam több vállalatnál, az autóiparon (Continental, Valeo), a távközlésen (Ericsson) át a mobil fejlesztésig (Combit zRt. – Grepton Csoport).
Amikor együtt gondolkozásra van szükség, mindig van egy ötletem, amivel előremozdítom a megoldást. Szívesen mentorálom a körülöttem lévőket.