native

Látszik a kiélezett harc a két nagy mobil platform óriás, a Google és Apple között. Mindegyik dominanciára törekszik, azonban más-más piacokon teljesítik túl egymást. A harc inkább a felszín alatt dúl, azonban cégtulajdonosként mindkettő piacnak meg kell felelni. Mégpedig gyorsan, ha felhasználókat akarunk szerezni. Tovább nehezíti a fejlesztési költségek kordában tartását, hogy a Huawei is kijött a saját platformjával. Ezáltal ismét sokszereplőssé válik a tér.

Hogyan áll a piac a mobil platformokkal?

Amióta 2007-ben az Apple előrukkolt az érintőképernyős mobilokkal, majd a következő évben a Google is követte, egy korszak indult útjára. Megszülettek a mobil app-ok. Ezután a Microsoft is beszállt harmadikként a nagyok közé, a Windows Phone-nal, de ez mára kihalt.

Ki merne ma beszállni a nagyok közé? A Huawei kényszerűségből felvállalta. Bár neki egy kellően nagy piaca van, de a siker még így sem garantált. A Huawei 2021-ben már hivatalosan is a Harmony OS-t jelentette meg, elsőként a Huawei P50 sorozaton.

Ez persze nem nevezhető trendnek, hogy várható további platform, de minden esetre érdemes időről időre felkészülni erre a ritka eseményre. Mobil fejlesztőként pedig adaptálódni a kívánalmakhoz.

Mi az új módszer a mobil alkalmazás fejlesztés területén?

A cross-platform, vagy más néven keresztplatformos fejlesztés nem idei találmány, de talán elmondható, hogy nagy lendületet kapott. Ennek oka, hogy a digitális termékek száma tovább nő, viszont nincsen elegendő számú szakember, aki ezeket elkészítse. Ma már 10-30 fős csapat kell egy jelentős alkalmazás előállításához: architekt, fejlesztő, tesztelő, UX/UI researcher, Business Analyst (BA), PO/PM, stb.

Belátható, hogy ha egy-egy területen lehet picit is költségeket vágni, akkor előnyre tesz szert a vállalkozás. A cross-platform mobil alkalmazás fejlesztés módszer pont ebben rejlik:

Írjuk megy egyszer, és használjuk fel többször.

Ne kelljen ugyan azon a megoldáson két különböző csapatnak dolgoznia, duplikálva ugyan azt a munkát. Márpedig a natív fejlesztésnek ez a hátránya. Ráadásul sokszor vita tárgya, hogy melyik csapat megoldása a jó. Melyik maradjon? Nem beszélve a fejlesztések közötti sebességről, ami az egyes kiadások határidejét tolja egyre távolabb.

A mobil fejlesztés ezen módszerét már korábban felismerték, és az utóbbi időben előtérbe kerültek a jó minőségű keretrendszerek. Ezek közül a React Native és a Flutter a kiemelkedők, amik uralják a fejlesztők piacát.

Mi az előnye és hátránya a cross-plaformnak?

Előnyök:

• költséghatékony: egy új platformon való megjelenés nem jelent kétszer annyi időráfordítást
• a tervezéstől kezdve közös megoldásban lehet gondolkozni, és csupán kevés helyen van szükség a platform eltéréseit figyelembe venni (ujjlenyomat olvasó vs arcfelismerés; GPS beállítások; egyéb engedélykérések; stb.)
• hibatűrő: egy jó keretrendszer együtt fejlődik a Google vagy Apple operációs rendszerével, gyorsan reagálva rá
• támogatás: élvezzük a hatalmas fejlesztői közösség nyújtotta előnyöket
• egységes kinézet minden platformon
• ugyan az a csapat készíti a kódot, és ezáltal nagyobb az összetartás

Hátrányok:

• speciális, főként az eszköz hardver elemeire épülő technológiákat nem, vagy nem teljesen használja ki egy keretrendszer
• a megszokott platform felhasználói felületei eltűnhetnek
• új nyelvet kell megtanulni, ami időbe/költségbe kerül a cégnek

Látható, hogy a cross-platform módszer a mobil alkalmazás fejlesztésben egyértelműen előnnyel bír.

Van más megoldás is?

Mindezek mellett szót érdemel az egyre elterjedőben lévő low-code vagy no-code módszer. Itt arról van szó, hogy nem szükséges programozói fejlesztői tudás egy alkalmazás elkészítéséhez. A munka nehezét a keretrendszer támogatja, és “összekattintgatós” módszerrel bárki elvégezheti.

Ezeket a módszereket előszeretettel alkalmazzák a startup fázisban lévő, fiatal csapatok, akik gyorsan ki akarják próbálni a koncepciójukat egy mobile-first megoldással.

A programozói, vagy rendszerszervezői tudás ezeknél az eszközöknél nagy hasznát vehetik a “fejlesztők”, mert itt is igaz: a jó terv fél siker. Az absztrakt gondolkozásra szükség van, hogy a végtermék jó legyen.

Az idő meghozza, hogy mennyire érettek ezek a low-code eszközök.

Extra csavar, amit csak a Flutter tud

Természetesen a fejlesztők létszáma nem egyedül a mobil alkalmazás fejlesztés terén jelent gondot.

A Google a mobil platformok mellett a keresett FrontEnd-es szakmának is segít azzal, hogy a Flutter Web-et kifejlesztette. Aki eddig mobil fejlesztő, backend szerver oldali fejlesztő volt, ezáltal tud böngészőben futó web-alkalmazásokat (PWA) készíteni.

De a Flutter nem állt meg itt, hanem Linux-ra, Windows-ra, Mac OS-re is lehet vele natívan futtatható alkalmazásokat készíteni. Mindezt a megszokott tetszetős kinézettel, és a teljesítményre optimalizálva.

A fent bemutatott cross-platform módszert érdemes minél előbb alkalmazni a mobil app fejlesztési projektekben. Persze nem csak ott!

Ha még bizonytalan vagy, vannak kérdéseid, nem tudod, hogy hogyan vágjál bele, akkor keress meg az elérhetőségeim egyikén.

Szívesen átbeszélem veled a lehetőségeket, a szükségleteidet. Igény esetén beindítom a projektet, együtt dolgozva a meglévő csapatoddal.